Az összetartó Yin és Yang

Mindenkiben vannak ellentétek és minden pólusnak van egy ellenpólusa. Azt hiszem, akkor válunk felnőtté igazán, amikor ezt képesek vagyunk elfogadni. Mind magunkban, mind a másikban. Feladatunk, hogy harmóniát teremtsünk az ellentétekben annak elfogadásával, hogy minden változik.

A Yin és a Yang egy ősi, kínai szimbólum, ami a Változások könyvében szerepel először. Ellentétesek ugyan, de soha nem zavarják egymást. Harmóniát alkotnak, mert egyik sem létezik a másik nélkül. A Yin azt jelenti, a hegy árnyékos oldala, a Yang jelentése pedig a hegy napos oldala. Ebből a két pólusból épülünk fel mi, és a körülöttünk lévő világ is.

Szükségünk van az érzések és a tulajdonságok ellentétes oldalára is. Mégis megijedünk tőle. Félünk a konfliktusoktól, a hirtelen cselekedeteinktől, a rosszkedvünktől, a szerintünk idegesítő tulajdonságainktól, a negatív érzéseinktől, csábító gondolatoktól, vagy éppen a haragunktól. Pedig csak el kellene fogadnunk a létezésüket. Magunkban és másokban egyaránt.

Mert nem kell választani jó és rossz között. A kettő együtt adja ki az egységet és a harmóniát. Hiszen ha nem lenne például rossz időszakod, nem tudnád értékelni a jót, amit kapsz! Yin és Yang alkotja az egészet, bennünk is. Így lesz kerek az egység, hogy a pozitív pólusnak van egy negatív oldala is. Nem tiltakozni kell ellene, hanem inkább elfogadni és mértéket szabni abban, hogy melyik oldalunk domináljon. Hisz így tudunk egy utat, és egy követendő értéket kijelölni önmagunk számára is.

Kapcsolatainkban elő-elő bukkanó hiba, hogy meg akarjuk változtatni partnerünket. Mindenkinek van egy saját szűrője, amin keresztül látjuk a párunkat. Társunkban hol ezt, hol azt nagyítjuk fel. Éppen azt, amit bizonyítani szeretnénk magunknak a másikról. Ami alátámasztja aktuális érzésünket, vagy véleményünket. De miért is nagyítjuk fel hibáit, gyomláljuk ki, kritizáljuk a másikban az általunk vélt rosszat? Ahelyett, hogy elfogadnánk úgy, ahogy a kapcsolat elején megismertük. A változást igénylő dolgoknak, pedig időt adnánk. Hiszem, hogy életünk során feladatunk, hogy fejlődjünk, és hogy a rossz tulajdonságainkból jót faragjunk. De azt is hiszem, hogy mindenkit úgy kell elfogadnunk, ahogy van. Mert ez az erő fog a másiknak segíteni abban, hogy igazán tudjon fejlődni és változni. Önmagáért. Ne pedig a másik elvárásáért.

Negatív-pozitív, erősség – gyengeség, fény – sötétség, apály-dagály és még hány példát sorakoztathatnánk fel. Egyik sem létezik a másik nélkül. Ha elfogadod, hogy a pólusnak szüksége van ellenpólusra, talán a változást is könnyebben tudod majd kezelni. Az élet sok meglepetést tartogat. A változás jó és érdemes megélni a maga teljességében. Önmagadban és kapcsolataidban egyaránt. Ne félj tőle! És különben meg soha nem tudhatod, mikor fordul át valami egyik pillanatról a másikra a saját ellentétébe.

 

Fotó: Pinterest,ITT



Hozzáaszólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot (spam szűrés) * Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.