Szeresd a gyermeket önmagadban és tedd fel ezt a kérdést neki

Felnőttként hajlamosak vagyunk elfelejteni foglalkozni a gyerekkel, aki bennünk él. Aki ugyanúgy törődésre vágyik és figyelemre, nem pedig folyamatos elvárásokra és kötelességekre. Éljük a hétköznapjainkat, teljesítjük az általunk meghatározott célokat, közben pedig próbálunk felülkerekedni önmagunkon, néha több, máskor kevesebb sikerrel.

Keressük önmagunkat és szeretnénk mindent megadni a jelenben ahhoz, hogy boldogok, kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk. De vajon mi lesz a bennünk lévő kisgyerekkel? Őt megkérdeztük, hogy van? Az ő vágyait kielégítettük? Ha ugyanis ez a részünk sérült, mindig hiányt fogunk érezni, bármennyire is boldogok vagyunk a jelenben. És nem értjük majd, miért nem kerek minden.

Te például feltetted már a kérdést magadnak, mire vágytál volna gyermekként, amit nem kaptál meg?

Fotó: Steinar Engeland

Kaptál annyi szeretetet, amennyire vágytál? Ismerték a szeretetnyelved? Kaptál annyi figyelmet, amennyire szükséged volt? Meghallgattak? Beszélgettek veled? Kérdezték bármiről a véleményed? Dicsértek? Értékeltek? Tiszteltek? Volt olyan, hogy büszkék voltak rád? Lehettél gyerek vagy korán fel kellett nőnöd? Gyerekként vagy felnőttként kezeltek? Játszhattál eleget? Komoly szabályok között éltél vagy volt valamilyen mozgástered?

Ha nem tudod, a benned lévő gyermek hol sérült, és mire vágyik, hogyan tudnád meggyógyítani? Az élettől, szüleinktől, szerelmünktől vagy sikereinktől hiába várjuk a megoldást. A kulcs a mi kezünkben van.

Fotó: Abo Ngalonkulu


Hozzáaszólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot (spam szűrés) * Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.