Off the Shoulder Top – A kötelező alapdarab

A fedetlen vállak, a finoman kiálló kulcscsont lenne az új dekoltázs? A vállakat szabadon hagyó felsők idén nyáron szenzációs visszatérésüket ünneplik. Az 50-es évek mozisztárjai már jól ismerték ezt a stílustrükköt. Nincsen sejtelmesebb és érzékibb, mint egy finoman elővillanó hát, a vállakról  gyengéden lecsúszó felső. Ki ne emlékezne Brigitte Bardot ikonikus pánt nélküli topjára, vagy Grace Kelly stílusára. Na és Marilyn Monroe? Megvan?  Mennyivel eredetibb és vonzóbb, mint egy rövid szoknyánál is rövidebb mini? Nem igaz?  more “Off the Shoulder Top – A kötelező alapdarab”

A kevesebb néha több – Espadrilles a heti kedvenc

Az espadrilles-ról azonnal Spanyolország jut eszembe. Ami azért vicces, mert igazából ez a cipő francia neve. Katalánul espardenya-nak, spanyolul pedig alpargata-nak hívják. A világon mindenhol közkedvelt darabok ezek. Az első cipők egyébként 4000 évvel ezelőtt készültek a Pireneusokban, Katalóniában. És természetesen nem csak nők, férfiak is ugyanúgy hordták. Eredetileg lapos talpú cipők voltak, mára azonban magasított változataik is elterjedtek. A talpuk háncsból, a felső részük pedig legtöbbször vászonból, de mindenképpen természetes, „lélegző” anyagból készültek. Sok esetben fűzővel, szalaggal erősítették a bokájukhoz a cipőket. Később ez ihlette meg a francia divattervezőt, Yves Saint Laurent-t is. Akinek köszönhetően bekerültek a lábbelik a köztudatba. Először egy magas talpú, a boka körül megkötős, nőies változatot mutatott be. more “A kevesebb néha több – Espadrilles a heti kedvenc”

Annie titka

A magabiztos megjelenés titka a helyesen megválasztott szexi fehérneműnél kezdődik. Egyáltalán nem mindegy, mi van a ruha alatt. Ma már nem számít tabutémának fehérneműt villantani, és fesztelenül beszélni róla. Hiszen a gravitáció törvényét muszáj valahogyan kikosaraznunk, a szó szoros értelmében. Nem csoda tehát, ha olykor némi cselhez folyamodunk. Pompás téma, nem?  more “Annie titka”

Hálanapló

Régóta tervezem, hogy írok a háláról. Szeretném érzékeltetni, milyen fontos is ez a szó az életemben. Hiszem ugyanis, hogy enélkül az ember nem lehet igazán boldog. Optimista ember vagyok. Nehéz letörölni az arcomról a mosolyt. Endorfint szabadít fel, szóval csak ajánlani tudom. Mindenkinek. Optimizmusomból adódik, hogy próbálom az élet és a dolgok pozitív oldalát megfogni. Mindenkit érnek csalódások és mindenkinek van keresztje, amit cipelnie kell. Ez az élet velejárója. Azt viszont, hogy ezekhez hogyan viszonyulsz csak és kizárólag Te döntöd el. Ahogyan ezt már egy régebbi cikkemben ki is fejtettem. (ITT) Hiszen nem mindegy, honnan nézed. Szerintem a sikeres emberek azért sikeresek, mert kitalálnak valamit, ragaszkodnak hozzá és addig mennek, amíg meg nem valósítják. De a sikerhez hozzátartozik a hála is. Megérdemlem a boldogságot? Megérdemlem a sikereimet? Hát persze, hisz megdolgoztam érte. És hogy mi az első érzés, amikor elérek valamit? A hála. Hálát érzek azért, hogy meg tudtam küzdeni a félelmeimmel és a kis démonjaimmal. Hogy kitartottam.  Hogy képes voltam letenni az asztalra mindazt, amit megálmodtam. Hogy volt erőm küzdeni és voltak mellettem emberek, akik hittek bennem. more “Hálanapló”

Te már megtaláltad az igazit?

Soha nem voltam gumimatracos típus. Valószínű ez abból adódott, hogy gyerekkoromban minden percet a vízben töltöttem. Aztán persze ahogy telt az idő, a barnaságom mintha kezdett volna kifakulni. Évről-évre mintha egyre kevésbé közelítettem volna meg a várva várt színt. Nem volt mit tenni, elkezdtem napozni. Persze így a gumimatracok is egyre nagyobb szerepet kezdtek betölteni az életemben. Hiszen nincs is annál jobb, mint amikor a víz tetején lebegsz, és közben bármelyik adandó alkalommal megmártózhatsz, hogy azután újult erővel kezdj bele a barnulásba. more “Te már megtaláltad az igazit?”

Gumibogyószörp, kevéske széndioxiddal dúsítva

Van egy új hobbim. Esténként blogot írok. Lelkesít, motivál, felszabadít. Noha az írás korlátlan örömet szabadít fel bennem, olykor mégis előfordul, hogy nagyon nehezen veszem rá magam.  Határtalanul elszánt és végtelenül optimista vagyok, mégis nehéz úgy egyetlen feladatra fókuszálnom, ha szüntelenül egy kicsi pasi sertepertél körülöttem, és folyamatosan szeretne valamit. Hogyan tudnám a tudatomat egyszerre egy dologra koncentrálni? Te képes vagy teljesen elmerülni abban, amit csinálsz?  more “Gumibogyószörp, kevéske széndioxiddal dúsítva”

Köszönöm

Ma van Apák napja. Azon gondolkozom mivel lepjelek meg. Nehéz Neked meglepetést szerezni. Tudom már, készítek valami finomat. Azt biztosan értékelni fogod, két félidő között némi romantika, vagy a meccs végén, még nem tudom, csak bele ne rondítson a terveimbe némi hosszabbítás. Az lesz a legjobb, ha kapom magam és indulok. De előtte mondanék valamit. Figyelj csak, Köszönöm: more “Köszönöm”

Kultúrvíkend a Zichy Major udvarán – Indítsuk együtt a nyarat!

Utoljára szerintem a Balatonon voltam kertmoziban, az unokatestvéreimmel. A „Cápa” című film egyik részét néztük meg… Hát ez sem most volt. És azt sem mondanám, hogy a film a Top10-es listámban szerepel. Viszont olyannyira megmaradt ez az emlék a kis takarókkal, a csörgő chipses zacskókkal – minthogy popcorn-t nem lehetett kapni-, a jellegzetes zenével és a „nyár illatával” a levegőben, hogy a film hallatán mindig valami jó érzés fog el. Nyáron, a szabad ég alatt, szerintem ez az egyik legjobb esti program. Úgyhogy a kertmozi ötlete egy személyes kedvencem a Zichy Major udvarán tartandó három napos fesztivál kapcsán. Viszont, hogy ne keltsek csalódást senkiben, előre el kell mondanom, hogy a Húsznegyven Egyesület a „Cápa” helyett az „Eszeveszett Mesék” mellett döntött. Ki érti ezt? De ha valaki részt venne még a levendula ültetésben, a játszótér építésben, a közös ebéden, előadásokon, háztáji kóstolón, netán koncerten, hát kezdjen el szemezgetni a jobbnál jobbnak ígérkező programajánlatok között. Érdemes. És biztos vagyok benne, hogy mindenki talál magának kedvére valót. more “Kultúrvíkend a Zichy Major udvarán – Indítsuk együtt a nyarat!”

Paradicsommadár felemás szemmel – színezni márpedig szükséges

Újabb hóbort hódít a felnőttek világában. Manapság mindenki színezni akar. Ezt hallom mindenfelől. Ennek ellenére mindez ideáig nem vettem róla tudomást. A napokban Édesanyám hívott telefonon, és izgatottan újságolta, színezőkönyvet vásárolt. Olyan igazit. Felnőtteknek valót. Puha színesceruzákkal, tűfilcekkel, radírral és hegyezővel együtt. Ebből már biztosan tudtam, teljesen komolyan gondolja. És ha mindez még nem lenne elég, már ki is színezte egy cirkalmas paradicsommadár gurgula szemét. Felemásra. Nyilván hirtelen felindulásból. Teljesen természetes, hogy elragadtatta magát. Kíváncsi volt, mit szólok hozzá. A paradicsommadarakhoz, meg ehhez az egész kifestőlázhoz. Édesanyám remek humorérzékkel van megáldva, de most tudtam, nem viccel, itt valami egészen komoly dologról van szó, amit nyilvánvalóan záros határidőn belül nekem is ki kell próbálnom. more “Paradicsommadár felemás szemmel – színezni márpedig szükséges”

Page 15 of 16
1 13 14 15 16