Időtlen találkozások: vajon számít az időzítés?

Te szoktál gondolkozni az időzítésen? Volt már olyan, hogy úgy érezted valami épp nem a legjobbkor jön? Hiszel abban, hogy minden értelmet nyer egyszer? Az a típus vagy, aki el tudja engedni a dolgokat vagy inkább, aki hosszasan rágódik mindenen?

Akadnak helyezetek az életünkben, melyek csak később nyernek magyarázatot, de tudnunk kell elfogadni mindezt. Csakúgy, mint Márai, én sem hiszek a véletlenekben. Azt tapasztalom, az olykor érthetetlen élethelyzetek is később magyarázatra lelnek. És miközben várunk, érdemes kiélveznünk a jelent. Így tanulunk ugyanis és haladunk lépésről-lépére előre, hogy aztán beérjen minket a megértés pillanata is, a kihagyhatatlan AHA élménnyel. Mert hát képtelenség, hogy mindenki a végállomás legyen, így érdemes figyelnünk az utat is.

“Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben… két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra.”

/Márai Sándor/

Borító: Caleb Ekeroth


Hozzáaszólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot (spam szűrés) * Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.