Őszi séta

Az utolsó őszi napsugarak jelentősége felbecsülhetetlen. Finoman melengetőek, mint az otthon készült erőleves megfázás idején. Most is olyan szépen süt a nap, hogy szívem szerint egész nap járnám a természetet, vagy naphosszat csak sétálnék a városban. Ma így is lesz. Egy őszi séta mindig kikapcsol, és pezsdítően hat rám.  Ha elfáradnék, beülök egy kedves kávéház aprócska teraszára. Ebből a perspektívából élvezhető leginkább a nagyvárosi forgatag. Különben is, mit ér az ősz, ha nincs időd gyönyörködni benne.

Szeretem az őszt. Az egyedülálló csípős, fás illatát, a fákról potyogó gesztenyék halk koppanását, a hulló levelek finom zörgését.  Mindennek megmagyarázhatatlanul kellemes illata van. Ilyenkor biztosan tudom, minden úgy van jól, ahogyan van.

fullsizerender-477

Szeretek sétálni. Amikor csak tehetem, mindenhova gyalog megyek. Ilyenkor mindig szabadnak érzem magam. Sokszor egy-egy  hosszúra nyúló, úti cél nélküli séta alkalmával csak arra van szükségem, hogy kiszellőztessem a fejem és ismét erőre kapjak. Ez az egyetlen olyan alkalom,  amikor még táskát sem szívesen viszek magammal.  Sétálni úgy jó igazán, ha a kezeim szabadok, és a vállamon sem viselek mázsás terheket. Csomagok, telefon, fényképezőgép, kézitáska és konkrét cél nélkül. Ami feltétlenül kellhet, elfér a farzsebemben. Minden más csak hátráltatna, lekötne és visszatartana. És én nem jól viselem a kötöttségeket.  Szeretném minden tehertől mentesíteni magam. Legalább egy kis időre. Meg egyébként sem akarok semmibe kapaszkodni. Végül is ez lenne minden séta célja. A végén könnyebnek lenni és megkönnyebülni. 

fullsizerender-494

Ilyenkor van időm megfigyelni a várost, az embereket és magamat. Hogyan kell ezt elképzelni?

Az ember gyalogosan egészen másként érzékeli a világot, mintha autóval vagy biciklivel közlekedne. Séta közben, az egész testemmel érzékelem a környezetem, a talpam alatt a köveket és az arcomon  a hűvös fuvallatot. Sokszor olyasmit láthatok meg így, amit azelőtt észre sem vettem. Kétségtelen, hogy nem ez a legidőtakarékosabb megoldás, de súgok valamit: a lassú városi életmód híve vagyok. 

fullsizerender-491

Azt mondják, párosan szép az élet, mégis vannak dolgok, amiket egyedül jobban szeretek csinálni. Ilyen az őszi séta is. Hosszú, csendes, hangtalan. Mint egy meditáció. Kezdetben össze-vissza kavarognak a fejemben a gondolatok, és eszembe sincs megfékezni őket. Ehelyett minden figyelmemet tudatosan a légzésemre irányítok. Menet közben fokozatosan tisztul a kép, és végezetül mindig megoldást találok az adott problémára.

fullsizerender-499

A séta mindenféle tekintetben jót tesz. 

Serkenti az agyműködést és a kognitív funkciókat, a memóriát és a tanulási teljesítményt. Menet közben rendszeresen támadnak kiválóbbnál kiválóbb mentő ötleteim és kreatív gondolataim.

Bárhol, bármikor sétálhatok,  és lehetőség adott, hogy ezen közben bárkivel össze is futhatok.

A séta javítja az intellektuális teljesítőképességet, mindeközben remekül inspirálódhatok is, hiszen rengeteg vizuális inger éri az embert.

A séta segít az ellazulásban. Ilyenkor nem a problémán rágódom, hanem a külvilágra fókuszálok.

A gyaloglás boldogsághormonokat szabadít fel, ezáltal csökkenti a szorongást és a feszültséget.

Legyen a helyzet bármilyen válságos, séta után mindig megnyugszom. Zilált lelkiállapot esetén segít összeszedni magam, és növeli az energiaszintemet.

A testünk éppen erre a mozgásformára lett kitalálva. Minden idő alkalmas lehet egy kiadós sétára. Ennyit mindenképpen megtehetsz az egészséged érdekében.

Lassíts egy kicsit. Menj ki Te is a természetbe, tegyél egy hosszú sétát, töltődj, és élvezd az ősz utolsó napsugarait. Nincs is jobb, mint a friss levegőn eltöltött idő.

 



Hozzáaszólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot (spam szűrés) * Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.