A konyha és én, na meg a szerepek

Az utóbbi időben rádöbbentem, nem igazán szeretek főzni. Megcsinálom, mert muszáj valamit enni, de nem ez a kedvenc elfoglaltságom. Persze előfordul, hogy kedvem is van hozzá, de az arányokat tekintve ez a ritkább eset. Viszont jobban belegondolva, erről egyik kapcsolatomban sem beszéltem. Sőt. Inkább pörögtem, forogtam, új recepteket kerestem, sütöttem, piacra jártam, hogy mindenből megvegyem a friss hozzávalókat és még újat is tegyek le az asztalra. (A piacra járást különben nagyon szeretem.) Aztán egyszer csak belém hasított az érzés. Tulajdonképpen miért is csinálom én ezt? Miért gondolom, hogy olyan dologba kellene tennem energiát, amit nem is igazán szeretek? more “A konyha és én, na meg a szerepek”

Ép testben ép lélek

Nekem a testem kapcsán két dolog jut eszembe először. Egy: Szeresd magad. Kettő: Fordíts rá időt és ápold. Ezzel kapcsolatban azonban mindenkinek más az elég. Abban szerintem megegyezhetünk, hogy egy férfi és egy nő teljesen máshogy látja a szép alakot, mind önmagán, mind a másik nemen. Elvárásaink biztosan vannak magunkkal és másokkal szemben is. Így éljük mindennapjainkat. more “Ép testben ép lélek”

20 tipp a jó házasságért

Végeztem egy kis fejszámolást. 34 éves vagyok. Közel 11 éve vagyok házas és közel 13 éve, hogy egészen pontos legyek 4383 napja élek boldog párkapcsolatban. Egyetlen napját sem bánom az eddig közösen eltöltött időnek, jóllehet túl vagyunk egy-két nehezebb időszakon. 07.07-én ismerkedtünk meg, és pontosan rá két évre ugyanezen a napon házasodtunk össze. A szerencseszámom a hetes. Ezek után gondolom nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem hiszek a hetes szám balszerencséjében. Nem  gondolom, hogy a kapcsolatok 7 év után halálra vannak ítélve. Mindössze 7 év lenne egy hosszútávú kapcsolat szavatossági ideje? Vagy csak azért nem fog rajtam az átok, mert nem hiszek benne? Ugyan már. more “20 tipp a jó házasságért”

„Homemade” levendulás fürdősó

Te hogyan töltődsz fel? Nincs is annál jobb, mint amikor egy nehéz és fárasztó nap után beülsz egy forró fürdőbe. Mit szólnál akkor, ha azt mondanám, van egy tuti tippem? Ha már fürdővizet engedsz magadnak, érdemes olyan tökéletes hangulatot teremtened, hogy végül úgy érezd magad, akár egy wellness hotelben töltött hétvége után. Egy illatos gyertya (én a vaníliásra esküszöm), meditációs, relaxációs zene és most jön a csavar, az általad készített, „homemade” levendulás fürdősó. more “„Homemade” levendulás fürdősó”

A nem cselekvés cselekvése

Vannak időszakok az életben, amikor csak lebegsz. A régi már nem a tiéd, de az újat sem érzed magadénak. A változás közepén csücsülsz. Nincs múlt, de jövő sincs, így azt sem tudod, mibe kezdj bele. Néha azzal teszed a legtöbbet, ha nem avatkozol bele abba, ami éppen körülötted zajlik. A nem cselekvés cselekvése. Kapcsold ki az agyad és kizárólag a jelenre és annak megélésére koncentrálj. Fordítsd ezt az időszakot önmagadra. Hiszen úgyis magaddal kell a legjobb kapcsolatot ápolni. Ha magaddal nem vagy jóban, jöhet a változás, jöhet bármi új dolog, nem fogod tudni befogadni, mert nem leszel önazonos.

Tudom, könnyű ezt mondani. Hogyan csináld? Mindig a kezdő lépés a legnehezebb, de tényleg nem kell más hozzá, mint egy csipetnyi tudatosság és aztán az egyik jó dolog hozza majd a másikat. Összeszedtem Neked pár tippet, ami segíthet. Így amikor eljön a Te időd és rádöbbensz, hogy megtaláltad a túlpartot, úgy fogsz vissza nézni erre az időszakra, hogy életed egyik legtermékenyebb szakasza volt. Hiszen gondolj csak bele, mennyi mindent tehetsz így önmagadért! more “A nem cselekvés cselekvése”

Psssszt! Súgok valamit! Olvasni szexi!

Mostanra csakugyan annyira nehéz helyzetbe került az irodalom és vele együtt a hagyományos nyomdatermékek sorsa, hogy ilyen és ehhez hasonló címszavakkal kellene az olvasást népszerűsíteni?  Napjainkban az olvasás tényleg csak kevesek kiváltsága lenne? Szép lassan eltűnnek az életünkből a papír alapú könyvek? Ez lenne a jövő? Nem hinném. Én egyáltalán nem látom ennyire nyugtalanítónak a helyzetet. Először is, mert olvasni nem luxus, hanem igény és elhatározás kérdése. Másodszor is, amíg az olvasás öröme fontosabb a praktikumnál, addig az olvasónak szüksége van magára a produktumra, amit haza vihet, kitehet a polcra, gyönyörködhet a borítójában, megérinthet, végiglapozhat, magába szívhatja a festék illatát a papíron, aláhúzhat egy-egy számára különleges értékkel bíró mondatot, és bátran jegyzetelhet a lap szélére.

Miért gondolom mégis azt, hogy olvasni szexi? Hát mert az. more “Psssszt! Súgok valamit! Olvasni szexi!”

Olvasósarok: a személyes búvóhely

Nehéz napod volt. Örülsz, hogy végre hazaértél. Az utolsó erőddel átkűzdötted magad a városon, és valljuk be, igencsak  lestrapáltnak érzed magad. Energiáidat teljesen leszívta a külvilág, ezért még csak kilátásba sem helyezed annak az esélyét, hogy kimozdulj otthonról . Ugyanakkor éppen időszerű lenne erőtartalékaidat picit felturbózni. Különben is, miért kéne bárhová kimozdulnod ahhoz, hogy gatyába rázd magad és rendbe szedd a gondolataidat?

Ugye Neked is ismerős az érzés? Ilyen esetre szuper megoldás, ha kialakítasz magadnak egy saját kis olvasókuckót, amely személyes  búvóhelyként szolgál, és ahová egy pörgős nap után esténként bevackolhatod magad.  more “Olvasósarok: a személyes búvóhely”

Isten a tenyerén hordoz minket, csak néha szeret tapsolni

Érdekes érzés ráérezni az embernek a saját erejére. Ráébredni arra, hogy nem kellenek mások ahhoz, hogy értékesnek, vagy erősnek érezd magad. Persze nem azt mondom, hogy nem jó a visszajelzés, mert jó és szükséges, de azt hiszem, nem ettől leszel igazán boldog. Mert amikor az ember alól kicsúszik a talaj – és ilyen a változások által viszonylag gyakran történik velünk -, nem fog tudni kapaszkodni másba. Mindig magaddal kell a legőszintébb kapcsolatot felépítened, mert saját magadat soha nem fogod cserben hagyni. A bajban mindig lesz kihez fordulni.

Valahogy a mai világban minden olyan gyorsan megy. Az emberi kapcsolatok is teljesen átalakultak. Minden egy perc alatt történik meg, és mindent a világ elé tárunk azonnal, hogy érzéseket váltsunk ki a környezetünkben lévő emberekből. Másokkal foglalkozunk, nem pedig magunkkal, hogy visszajelzéseket kapjunk tőlük, mert nem elég boldognak lenni, mindenki elismerését be szeretnénk zsebelni. Valós kapcsolatok ezek, valós érzésekkel? És mi magunk mennyire vagyunk valósak? more “Isten a tenyerén hordoz minket, csak néha szeret tapsolni”

Page 3 of 3
1 2 3