Felelősségvállalás? Miért?

Vajon miért félünk felelősséget vállalni? Miért nem merjük letisztázni magunkban őszintén az elénk sodródó szituációkat? Hogy lehet, hogy nem mérjük fel, ezáltal nem csak önmagunkban, de sokszor másokban is kárt okozunk? Miért kap egyre nagyobb szerepet a társadalmunkban a felelősségvállalás problémája? Mindenki tud róla, de igazán senki nem akarja magára vállalni. Kimondunk szavakat, ígéreteket, lépéseket teszünk, majd egyik percről a másikra visszavonulunk belőlük. És most a tényleges tettekről és kimondott szavakról beszélek. Ha ilyen nehezen megy azzal, amit kimondunk, mit mondhatnánk arról, amiről nem is beszélünk? Hiszen attól, hogy valamit távol tartunk önmagunktól, attól, hogy valamiről senkinek nem beszélünk, attól, hogy talán még magunk előtt is rejtegetjük, az a bizonyos valami attól még ott van. more “Felelősségvállalás? Miért?”

Centiben mérhető szépség

Ma este a szépségről gondolkodtam. Egyáltalán mi a szépség maga?  Mindenki szépnek születik? A szép nők egyben jó nők is? Elég csak szépnek lenni, vagy kell egy adag kisugárzás is? Szexi bárki lehet, szép nem? Mi tesz vonzóvá egy nőt? Mi az a valami, amitől egy férfi az utcán megfordul egy nő után? Mi egy szexi nő titka? Mindenkinek van szexepilje? Egyáltalán, mi az a szexepil? Megmagyarázhatatlan vonzódás két ember között? Valóban létező rafinált kis részlet, vagy csak misztikum, városi legenda? A szeplős arc, a hézagos fogak, egy kósza anyajegy az arcon, az arcodba hulló rakoncátlan fürtök, gribedli, tényleg elég lenne ennyi ahhoz, hogy kitűnjünk a többeik közül? Annyi elég lenne a varázshoz? Tudod, vannak azok a nők akik körül csak úgy izzik a levegő, és egy pillantásukkal képesek az ujjuk köré csavarni a férfi nemet. A szexepil tanulható, vagy velünk született tulajdonság, ami csak kevesek keveseknek adatik meg? Az istennő bennünk él, vagy csak a férfiak elismerése tesz minket azzá? more “Centiben mérhető szépség”

A nem cselekvés cselekvése

Vannak időszakok az életben, amikor csak lebegsz. A régi már nem a tiéd, de az újat sem érzed magadénak. A változás közepén csücsülsz. Nincs múlt, de jövő sincs, így azt sem tudod, mibe kezdj bele. Néha azzal teszed a legtöbbet, ha nem avatkozol bele abba, ami éppen körülötted zajlik. A nem cselekvés cselekvése. Kapcsold ki az agyad és kizárólag a jelenre és annak megélésére koncentrálj. Fordítsd ezt az időszakot önmagadra. Hiszen úgyis magaddal kell a legjobb kapcsolatot ápolni. Ha magaddal nem vagy jóban, jöhet a változás, jöhet bármi új dolog, nem fogod tudni befogadni, mert nem leszel önazonos.

Tudom, könnyű ezt mondani. Hogyan csináld? Mindig a kezdő lépés a legnehezebb, de tényleg nem kell más hozzá, mint egy csipetnyi tudatosság és aztán az egyik jó dolog hozza majd a másikat. Összeszedtem Neked pár tippet, ami segíthet. Így amikor eljön a Te időd és rádöbbensz, hogy megtaláltad a túlpartot, úgy fogsz vissza nézni erre az időszakra, hogy életed egyik legtermékenyebb szakasza volt. Hiszen gondolj csak bele, mennyi mindent tehetsz így önmagadért! more “A nem cselekvés cselekvése”

Isten a tenyerén hordoz minket, csak néha szeret tapsolni

Érdekes érzés ráérezni az embernek a saját erejére. Ráébredni arra, hogy nem kellenek mások ahhoz, hogy értékesnek, vagy erősnek érezd magad. Persze nem azt mondom, hogy nem jó a visszajelzés, mert jó és szükséges, de azt hiszem, nem ettől leszel igazán boldog. Mert amikor az ember alól kicsúszik a talaj – és ilyen a változások által viszonylag gyakran történik velünk -, nem fog tudni kapaszkodni másba. Mindig magaddal kell a legőszintébb kapcsolatot felépítened, mert saját magadat soha nem fogod cserben hagyni. A bajban mindig lesz kihez fordulni.

Valahogy a mai világban minden olyan gyorsan megy. Az emberi kapcsolatok is teljesen átalakultak. Minden egy perc alatt történik meg, és mindent a világ elé tárunk azonnal, hogy érzéseket váltsunk ki a környezetünkben lévő emberekből. Másokkal foglalkozunk, nem pedig magunkkal, hogy visszajelzéseket kapjunk tőlük, mert nem elég boldognak lenni, mindenki elismerését be szeretnénk zsebelni. Valós kapcsolatok ezek, valós érzésekkel? És mi magunk mennyire vagyunk valósak? more “Isten a tenyerén hordoz minket, csak néha szeret tapsolni”

Page 2 of 2
1 2