Változtatnál? Akkor tedd meg! – Interjú Kerekes Péterrel

Peti azt mondja, ha jól mennek a dolgaid, az élet is kedves, mosolygós embereket sodor eléd. Talán így sodort minket is össze és így mutathatom meg Neked az Életstílus rovatunkban, milyen az ő szemével a világ. Hogyan érheted el céljaidat, hogyan lehetsz tudatos és laza egyszerre. Hogyan tudsz tanulni a hibáidból és hogyan csinálsz jó napot a rosszból. Az interjú már-már beszélgetésbe csap át, remélem ezt Peti sem bánja, bár a pénztártól való távozás után úgysincs reklamáció. Szóval lássuk, hogyan éli az életét egy videózsurnaliszta.

Olvastam egy interjút veled, amiben azt mesélted, kis cetlire írtad, miket szeretnél megvalósítani egy év múlva. Még mindig így csinálod?

Igen. Ki is mentem a Pilisbe sétálni valamelyik nap. Na, most elárultam, hova rejtettem a cetlit.

Meglepődnék, ha ez alapján megtalálnám.

Hát én is alig találtam meg. Az egyik barátomat hívtam fel, hogy segítsen, merre is voltunk. Ő legalább még emlékezett. Nagyon jó érzés, amikor az ember elmegy és kitisztítja a fejét. Ilyenkor eljutsz egy folyamathoz, véget ér egy korszak, és leírod azt, ami lezárult. Így összeszedtem a gondolataimat. Tudtam, hogy mit akarok. Egy nagyon jó barátom, Gergő szokta mondani, mindenről úgy gondolkozzak, hogy össze fog jönni. És így fogalmazzam meg a céljaimat is. Ne pedig úgy, hogy „de jó lenne ha”.. Mert hát minden rajtad áll.

Megvalósult minden, amit leírtál?

Nemcsak megvalósult, hanem elképesztő, ahogy összeálltak a dolgok. És egyébként mindig egy kicsit jobban is sikerülnek, ha ennyire tudod, mire vágysz. Minden rendeződik. Mert hiszel magadban és ebben az egészben. Semmi akadálya nincs semminek. Szerintem nem létezik olyan dolog a világon, amit ne lehetne elérni. Egyszerűen csak tudni kell nagyon, hogy mit akarsz.

kerekespeti2

Szóval fontos számodra a tudatosság?

Erről szól az élet. De a túlzott tudatosság ártalmas is tud lenni, mert ha túlságosan strukturáltan csinálsz mindent, befeszülsz. Én a forgatásokon is két szót mondok mindig: „lazán, f..án”. Az életet is így kell élni.

És megy is?

Egyre jobban. De ezek évek. És nagyon kemény munka van mögötte, hogy vállalni merjem a gondolataimat és azt, aki vagyok. Ha ez valakinek nem tetszik, akkor nem tetszik. De felvállalom. Úgy élem az életem, ahogy nekem jó. Mert nem akarok másnak tűnni. Szerintem nagyon őszintén kell élni a dolgokat. A szeretteim, a barátaim, akik körülöttem vannak fontosak nekem. Rájuk kell nagyon odafigyelni.

Mi volt az, ami segített, hogy merd vállalni önmagad?

A fejlődés. Már gyerekként megtanultam, ha valamit akarsz, akkor tenni kell érte. Az élet egyszerű. Ha nincs pénzed, nem panaszkodni kell, hanem többet dolgozni. Ha ügyet csinálsz valamiből, kattogsz, attól nem lesz jobb. Változtatni kell. Így lettem én is ilyen tevékeny. Mindig beleugrottam helyzetekbe és rájöttem, működik. Ez alakította ki a tudatosságot is nálam. Most már biztosan tudom, minden csak rajtam múlik. Ha akarok valamit, azt meg kell valósítanom. Ha kitűzöl egy utat, akkor az a tiéd lesz. Így találtam ki azt is, hogy műsorvezető leszek. Egy évre rá ott voltam a képernyőn. Alig hittem el, de tényleg működött.

kerekespeti3

Miért pont a műsorvezetés?

Ez egy gyerekkori álom. Vágytam a média világára. Igazából mindig érdeklődő voltam. Azt hiszem, különleges akartam lenni. Anyukámtól óriási szeretetet kaptam. Az igaz, hogy rengeteget dolgozott, de szenvedélyesen szerette azt, amit csinált. Talán nekem is ezért vált fontossá, hogy szeressem és megtaláljam magam a munkámban. Szerencsém van, hogy már 25 évesen megtaláltam azt, amire vágyom.

És a média előtt mi volt?

17 évesen kezdtem el vendéglátózni.  Ezt évekig csináltam. Volt egy pékségem is. De ki szerettem volna törni. Nem tetszettek bizonyos árnyoldalai a szakmának. Úgyhogy elkezdtem ingatlanozni. Aztán egyik nap rájöttem, hogy erre sem vágyom. Ez is egy folyamat. Elindul benned egy érzés, hogy nem akarod már ezt a munkát. Másra vágysz. Úgy érzed, többre vagy képes. Általában különben az emberek itt ijednek meg. Nem hiszik el magukról, hogy képesek sokkal többre is. Nem mondom, hogy mindenképpen meg kell lépni, a Te döntésed, hogy megteszed-e. Maradsz abban, ami nem jó neked és panaszkodsz, vagy csinálsz mást. Olyat, amit igazán szeretsz.

Szerinted miért nem merik meglépni?

Kényelem. Ki kell hozzá lépni a komfortzónából. Félnek az ismeretlentől és attól, hogy kudarcot vallanak. Ez a siker és a fejlődés hiánya.

Számodra mit jelent a siker?

Sikeresnek érezhetem azt is, hogy reggel felkeltem és levegőt veszek. De ha olyan dolgot sikerül megugrani, amihez eddig semmi közöd nem volt, és nagy kihívás, akkor is mindenki megveregeti a vállad, hogy gratuláljon. Tehát lehet ez kisebb és nagyobb dolog is. Nem szabad elbagatellizálni. Ha egy gyerek elmegy például csapatsportolni, nagyon sokat tanulhat belőle. A csapattársaktól, és az edzőktől is. Mert a folyamatos siker megtanítja ezt a fajta gondolkodásmódot. Ha teszel valamiért, akkor működni fog. Ez sok emberből hiányzik sajnos, mert sem gyerekkorában, sem később nem volt igénye rá, hogy küzdjön. Mi egy szenvedő és panaszkodó nemzet vagyunk. Úgy tudnánk változtatni ezen a problémán, ha mindenki szép lassan elkezdené a saját céljait kitűzni és a saját sikereit elérni. Bármiben. Amiben csak akarja.

Mi az, ami téged inspirál? Mi tölt fel?

Minden. A kíváncsiságom hajt. Például imádok Bubizni. Olyan jó dolgok vannak Budapesten. Figyelni szoktam, hogy hogyan élnek az emberek. Milyen szépek az épületek, hogyan néz ki egy-egy erkély. Ilyenkor inspirálódom a környezetemből. Teljesen el tudok merengeni. Megnézném magam kívülről, hogy milyen bamba lehetek. Ha rossz kedvem van, más környezetbe megyek. Mindenkinek van nehéz időszaka. Azt vettem észre, a legtöbben nem csinálnak ilyenkor semmit. Ugyanúgy visznek tovább mindent, csak szenvednek mondjuk egy hétig.

kerekespeti4

És mi az, ami téged kizökkent?

Nekem ilyenkor az kell, hogy kicsit magammal legyek. Elmenjek sétálni, futni, vagy mondjuk falat mászni. Ilyenkor, ha edzek, az nem igazán segít. Mert az már rutin. Ezért kell olyat csinálni, amire jobban odafigyelsz. Ami más, mint a megszokott.

Hogy néz ki egyébként egy napod? Mennyi mindent csinálsz egyszerre?

A Petőfi TV-nél vagyok videózsurnaliszta, tehát egyszemélyes stábként megyek és épülök be, főként zenekarokhoz. De múltkor például Zacher Gáborral beszélgettem. Most ugye fesztivál időszak van, ilyenkor egy kicsit mozgalmasabbak a napok. Be szoktam menni a stúdióba is, mert ott rakom össze az anyagokat, amiket korábban forgattunk. Nagyon sok érdekes emberrel találkozom. Velük csinálok riportokat. Holnap meg a cirkuszba megyek, mert jön egy külföldi papagáj idomár és vele forgatunk.

Ez is inspirál téged, igaz?

Hát mondj még egy munkát, ahol ennyi mindent lehet megtapasztalni. Egy íróasztal mögül szerintem két perc után felpattannék.  Egyszerűen nem vagyok ilyen. De soha nem is vágytam rá.

Megtaláltad azt, amit szeretnél. Az ilyen helyzetekben még nehezebb a kudarccal szembenézni. Nyolc hónap után volt egy nagyobb szünet, amíg nem voltál képernyőn. Hogyan hatott rád ez az egész helyzet? Hogyan kezelted ezt?

Egy ilyen szituációban az első, hogy átgondold, mit csináltál rosszul. Nem egyszerű belőle felállni. Ez biztos. A negatív változás mindig nehéz, mind anyagi, mind érzelmi szempontból. De meg kell rázni magad. Ezek nem véletlenek. Fiatalok vagyunk, mindig történik valami. Nem lehet minden tökéletes. Erre azt szoktam mondani, hogy az élet olyan, mint a szívritmus. Ha a vonal vízszintes, akkor baj van. Változtatni kell, mert megunod. Kell, hogy történjenek rossz dolgok és kell, hogy tanulj ezekből.

Mennyire vagy rugalmas?

Most mondták bent a szerkesztőségben, hogy írjuk le, hogyan képzelünk el egy forgatást. Egy váz mindig van a fejemben. Tudom, hogy mit akarok csinálni. De nincs olyan, hogy ne alakuljon kicsit máshogy. Az élet átír mindent. Muszáj rugalmasnak lenni. És ez az én szakmámra különösen jellemző. Ha odamész egy interjúra, befeszülve a saját elképzeléseiddel, elrontod az ottlétet és a hangulatot is. Mert akkor nem a másikra figyelsz. Kell, hogy fejben tudd, honnan hova akarsz eljutni. Persze van egy íve az egésznek, amit fel kell építeni, de aztán jön az élet. És ehhez alkalmazkodni kell.

Mindig ilyen voltál, vagy a tévében tanultad meg ezt?

Amikor először a kamera elé álltam, hetekig nem tudtam aludni. Teljesen lesokkolt az egész. A körülöttem lévő emberek, és hogy megfeleljek. Három a kamera mögé bújva, miközben a másik három lámpát tartott a fejemhez és mellette kettő meg egyeztetett, hogy mit hogyan vegyenek. Ráadásul nem voltam elégedett a saját teljesítményemmel. Szóval óriási kihívás volt ez nekem. Egy nagy fejlődési folyamat. Most sem tartok sehol benne, de legalább tanultam a hibáimból és van, amit már nem fogok elkövetni. Jobb lettem általa. Amikor nyolc hónap képernyő után visszamentem a háttérbe dolgozni, újabb kihívásokkal szembesültem. Ez egy másik oldalam volt, de ebben is megtaláltam magam. Elkezdtem újra kreatívkodni, megvalósítottam, amit akartam. Jók voltak a visszajelzések, elismeréseket kaptam. Gyakorlatilag felépítettem ezt a másik oldalamat is.

Szerinted ez kellett ahhoz, hogy egyensúlyban legyél?

Igen. A háttérmunkáim során megtanultam az interjúalanyokkal lazán kommunikálni, így most a képernyőn, élesben is jobban tudom már csinálni. Szükségem volt erre a folyamatra is. Így a kettőtől együtt fejlődtem. És nyilván az útja mindenkinek más, de át lehet ültetni ezt bármibe. Szóval, ha például éppen újra pékséget nyitnék, már máshogy csinálnám, mert abban is tudnám kamatoztatni azt, amit itt megtanultam.

kerekespeti8

Abszolút értem, hogy mire gondolsz. Nekem például a jóga volt ilyen, ami segített ebben.

Nagyon sok cégnél sportolókat részesítenek előnyben egy-egy pozícióra. Miért? Mert kitartóak és hisznek önmagukban. Hiszen ahhoz, hogy elérjenek valamit, nagyon sok energia szükséges és később ezt az életük más területén is tudják kamatoztatni. Ezt a folyamatot a magánéletedbe is át tudod ültetni. Persze nyilvánvalóan ésszerű határok között. Mert ha átbillensz a ló túloldalára, az sem jó, hiszen akkor egoista leszel. Egy barátom mondja nagyon jól: „ha egy ember mondja, legyints rá. Ha 10 ember mondja, akkor gondold át, ha 100 ember mondja, vagy minden szembejövő, akkor valószínűleg el kell gondolkoznod, mert problémák vannak”. Szóval nyilván figyelni kell a külvilágra is. De ha ügyes vagy, és jó ember, akkor a körülötted lévők és a szeretteid adnak hiteles visszajelzéseket. Szerintem ha jól mennek a dolgaid, akkor az élet is kedves, mosolygós embereket sodor eléd. Ha negatív vagy, negatívat vonzol be. Ilyenkor állj meg, gondolkozz el magadon, az életeden és változtass.

Az emberek szeretnek panaszkodni cselekvés helyett. Én az a típus vagyok, aki a megoldásokat keresi, de még nálam is megesik néha, hogy elégedetlen vagyok. Te ezeket a helyzeteket hogyan kezeled?

Mindenki panaszkodik. Én is. De vérlázítónak tartom, amikor például arról kezdek beszélni a barátomnak, hogy mennyit kell dolgoznom. Persze mindenki harcol a problémáival. De valljuk be, a világ legjobb városában élünk. Bármit, bármikor megtehetünk, amit kitaláltunk. Már nincsenek határok. Szóval miért is panaszkodunk? Az élet hordoz magában tragédiákat, amikkel nem lehet mit kezdeni. El kell fogadni, hogy van ilyen. Ha tudsz, akkor segíts másokon, akik rossz helyzetben vannak. De akinek mind az egészsége, mind a lehetőségei megengedik azt, hogy valamit máshogy csináljon és nem csinálja, az egyedül az ő baja. Neki kell megtenni azt a bizonyos lépést.

Körülötted milyen emberek vannak?

Abszolút pozitívak. Fontos számomra, hogy értékes emberek vegyenek körül. Két olyan barátom is van, akiknek a szülei is nagyon közel állnak hozzám. Engem anyukám nevelt fel, nincs testvérem. Sokszor hallottam, főleg fiatalabb koromban, hogy „szegény gyerek”. Pedig jó volt nekem. Mások látnak egy család modellt. Nekik olyan van. Nekem pedig ilyen. Mert nekem a barátaim is a családom. Barátságból lettem keresztapa is. Ezek az élet nagy dolgai szerintem. Azok az emberek, akik körülvesznek, olyan szeretetet adnak, hogy töltődsz általuk. Kölcsönösen jól érzitek magatokat együtt.

kerekespeti5

Milyen terveid vannak az elkövetkezendő 5 évre?

Azt szokták mondani, ne mondd el a terveidet, mert ellopja más. Az enyémet nyugodtan el lehet lopni. Csináld jobban. Vagy csináld máshogy. Megvan a lehetőséged. A tévézésben abszolút megtaláltam önmagam. Sokat szeretnék még tanulni és tele vagyok elképzelésekkel, amiket meg fogok valósítani. Van olyan ötletem is, amit az elkövetkezendő 10 évre találtam ki. Ez egy hosszú távú projekt és a legjobb barátommal fogjuk csinálni. Ketten. Én ugye egyszemélyes stáb vagyok, szóval nem kellene bevonnom mást. De az élmények úgy élnek igazán, ha megosztod őket valakivel. És szeretném, ha ez ő lenne. Mert tudom, hogy ebből jó dolog lesz. És azt szeretném, hogy ott legyen. Egy doku-riportról van szó egyébként. Amiből persze már van száz. Én mégis azt gondolom, máshogy látom a dolgokat. Máshogy beszélgetek. Azt a tévé által tanultam meg, hogy mennyire érdekesek vagyunk. És oda kell figyelni mindenkire. Mert lehet, hogy aki a sarokban ül szótlanul, ő tud mindenki közül a legtöbbet, vagy ő a legjobb ember. Csak éppen nem egy szószátyár. A munkám során megismertem sok olyan embert, akikkel mára baráti kapcsolatba kerültem. Azon dolgozunk, hogy csináljunk együtt egy céget. Meg persze szeretnék a tévés karrieremben sikereket elérni. Jobban csinálni. Fejlődni. Megtaláltam azt, aki én vagyok, megtaláltam, hogy milyen hangon szeretnék szólni. De ez hosszú út volt. Talán ezt tanultam meg leginkább a kudarcból is. Ez pedig most egy újabb út, ahova a fejlődésem által jutottam. Imádom például a közhelyeket is, mert valósak. Ez a „jó pap holtig tanul” ugrott be elsőre. Tényleg így van. Mindig lehet tanulni valamit.

Milyen segítséget adnál mások fejlődéséhez?

Egy szó. Csináld. Elindulni nehéz csak. Ott lenni már jó. Minden fejben dől el. És az ezzel járó visszajelzések tovább építenek.

 

Fotó: Meyer Károly



One thought on “Változtatnál? Akkor tedd meg! – Interjú Kerekes Péterrel

  1. Eperke

    A kedvenc műsorvezetőm. itt szívecske jönne.. )) Nagyon jó volt olvasni ezen sorokat… mindenkinek csak ad.. ha ez elolvassa. Kiváló és érdekes riport.. kedves Júlia:)
    Peti kiváló műsorvezető és nagyon nagyon jó ebben.. Őt erre teremtette a Jóisten.. üzenem neki.. Már az emberekhez való viszonyulásán is látszik milyen jó ember… és hogy mennyien szeretik..
    Azért is jó volt olvasni ezen sorokat mert ez személyesebb hangvételű , mint ahogy a tv-ben látjuk.. és így kicsit jobban megismerhettük azt a Petit akit a tv mögött látnánk..
    Petivel egyszer ( illetve kétszer) volt alkalmam személyesen találkozni az A38 hajón a forgatás alatt. Nagyon kedves volt , közvetlen, még a forgatás helyszínére is benézhettem és a tőle kapott autogrammot nagy becsben tartom azóta is.. a facebookon is próbáltam elérni eddig sikertelenül… -((( ezúton üzenem neki:))
    A személyes találkozás pedig csak még szimpatikusabbá tette.
    Ez a riport is csak beigazolta azt hogy Peti nemcsak tehetséges és jó abban amit csinál, hanem mindenbe belerakja azt a pluszt amit kell. Kiváló és jóember, és hozzáállásban is követendő. Bár mindenki ilyen lenne és így állna hozzá a dolgokhoz.. .Ami külön szimpatikus benne, hogy kellő magabiztossággal mégis spontán és lazán csinálja a dolgokat, és nincs elszállva. Ez a mai világban nagy szó. Abban pedig maximálisan egyetértek vele hogy az útját mindenkinek magának kell megtalálja és a fejlődés lépcsőit is sokszor egyedül kell meglépni mert az életben semmi nincs küzdés nélkül… Nekem a tánc a zumba a nagy szerelmem aminek kapcsán lettek álmaim. A tánc is nagyon nagyon sok dologra tanít meg.. Peti mondatait olvasva pedig csak megerősíti bennem hogyha szeretsz vmit igazán ha vmivel önazonos vagy azt soha ne add fel és legyél benne a legjobb. És soha nem foglalkozz azzal akik lehúznak, higgy magadban törődj a szeretteiddel és akkor talán a Jóisten megadja azt amire vágysz… Petinek ezúton is sok sikert kívánok és kívánom hogy legyen nagyon boldog ember. Júlia neked pedig köszönöm hogy olyan riportot csináltál ami hozzátesz minden egyes emberhez. és motivál…

Hozzáaszólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot (spam szűrés) * Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.